Morell Mihály családja az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, Kiskunfélegyházára költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az 1930-as években folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajzot és festészetet Glatz Oszkártól tanult, szobrászatot pedig Kisfaludi Strobl Zsigmondtól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első filmjét Szőts Istvánnal készítette Nyirő József Kopjafák és Havasok könyve című köteteinek elbeszélései alapján Emberek a havason címmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, Ének a búzamezőkről, Gyöngyvirágtól lombhullásig, A 9-es kórterem, Légy jó mindhalálig, Pacsirta, Szindbád. Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel I. világháborús emlékművét Kiskunfélegyházán, melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a Hunnia Filmgyár megrendelésére számos portrészobrot alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
Naturalista, historizáló stílusban kezdett alkotni, az 1960-as évektől természet- és emberszemlélete az absztrakt és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a szürrealizmus is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a Kiskun Múzeum állandó kiállításán láthatók.
