Mandula kiállítás 2024
Szívet melengető kiállítás Mindszentiné Mandula alkotásaiból
A Magyar Festészet Napja alkalmából nyitotta meg kapuit Mindszentiné Mandula első önálló kiállítása október 18-án a Móra Ferenc Művelődési Központban.
A művelődési központ aulája csordultig megtelt barátokkal, ismerősökkel, művészekkel és természetesen családtagokkal, akik mindannyian szerettek volna részesei lenni Mindszentiné Mandula örömének.
Kovács-Csonka Szilvia igazgatónő köszöntőjét követően a művésznő fia ifj. Mindszenti László osztott meg néhány gondolatot édesanyja alkotói pályafutásáról és életének jeles állomásairól.
Mindszentiné Mandula 1946-ban született. Nagyon korán, még 8 évesen elvesztette édesanyját és ez az életútjában mindig is meghatározó volt. Általános iskolai tanulmányait a Petőfi Sándor Általános Iskolában végezte, majd a Móra Ferenc Gimnáziumban tanult tovább, ahol Móczár Károly tanár úr kezei segítették a kibontakozásban. Szoros kötelék fűzte össze a tanárt és diákját, hiszen Móczár Károly édesapja és Ircsi-mama (ahogy fia nevezi) édesapja együtt voltak orosz hadifogságban. Ircsi mama édesapja pedig szakács lévén sokszor juttatta plusz élelemhez a tanár úr édesapját, így mondhatni megmentette az életét. Móczár tanár úr ezt méltányolva az átlagosnál többet foglalkozott Ircsi mama bimbózó tehetségével. Az érettségi után pedig egy Aba – Novák Vilmos festőládát ajándékozott tanítványának. Ez a festőláda egyenes út volt Ircsi mamának ahhoz, hogy kézügyességét az ecset végét fogva mutassa meg. Később a művésznő a ládát, melynek értéke az idők folyamán igencsak megnövekedett – nagylelkűségét tükrözve – 2023-ban a jászszentandrási katolikus plébániának adományozta, ahol a legnagyobb Aba – Novák gyűjtemény található.
Ircsi mama 63 év munkássága alatt rengeteg technikát kipróbált, így a tűzzománcozást, a grafikát, üveghátlapra való festést, olajfestést, akrill festést és akvarellt. Utóbbit Terescsényi tanár úr inspirálására zárta a szívébe. Olyannyira szerette az akvarellt, hogy 1996-ban Dachauban 50 db akvarell képet három nap alatt vásároltak meg tőle a nézelődők. Ircsi mama ezt a tisztes hétszámjegyű díjazást felajánlotta a Vöröskeresztnek, mely tíz város karácsonyi csomagjait tudta ebből finanszírozni.
1991-ben Balatonakalin egy művésztáborban találkozott a budafoki festőművészekkel és egy olyan barátság indult el, melynek hatására Ircsi-mama a műanyaggyár üdülőjében, Tőserdőben is megvalósított egy művész tábort. Az akkori polgármester is támogatta ezt a kezdeményezést, így a mai napig él az a szokás, hogy művészhetet tartanak és az iskola befogadja a művészeket, hogy szabad alkotást biztosítanak.
1999-ben Ircsi-mama életébe beköszöntött a Szelidi-tó. Itt vásárolt egy ingatlant, ahová a mai napig elvonul a világ zaja elől, hogy alkothasson. Tulajdonképpen egy művésztanyát valósított meg itt, ahová szívesen elhívja művésztársait, barátait.
Művésznevén „Mandula” alkotásait külföldi kiállításokon is megtekinthették az érdeklődők, Magyarországon pedig Bácsalmáson, Kecskeméten, Kiskőrösön, Nagykőrösön, Kiskunmajsán, Kalocsán, Ordason, Uszódon, Dunapatajon, Bugacon, Rétságon és Kiskunfélegyházán is nyílt tárlat képeiből.
Ifj. Mindszenti László beszédének zárásaként megköszönte a művelődési központ minden munkatársának a segítségét, kiváltképp Kovács-Csonka Szilvia igazgatónőnek a kitartó biztatást, valamint hogy helyet adtak édesanyja önálló kiállításának az intézményben.
A művésznő nagylelkűsége mindig is nyilvánvaló volt mindenki számára és ezúttal sem maradt el a meglepetés. Az eseményre érkező vendégek mindegyike tombolaszámot kapott, melyet a megnyitó végén kisorsoltak. Csányi József polgármester és Ircsi-mama dédunokája közreműködött a sorsoláson, melyen négy alkotás talált gazdára.
A jeles eseményt Sárkány-Mindszenti Lili fuvolajátékával színesítette.
Mandula kiállítását november 25-éig tekinthetik meg az érdeklődők a Móra Ferenc Művelődési Központ aulájában nyitvatartási időben.
Forrás: Cs.Adrienn, https://m.infokiskunfelegyhaza.hu/hirek/olvas/2024-10-19-165331
A nyugodt fényképezés ígérete
A pályázatunk a város alapításának 250. évfordulójához igazodik. A Kiskun Múzeum 1920-1930 között Szalay Gyula múzeumőr által a város épületeiről készített üveglemezek az alapja. Ezek közül a múzeum munkatársaival kiválasztunk 12-14 felvételt olyan épületekről, amelyek a mai napig állnak. A Kalmár kápolna, a Hattyúház, a Városháza, a Sarlós Boldogasszony templom, a Sarlós Boldogasszony Plébánia, a Constantinum épülete, a Szent István templom, a Molnár Imre féle ház, a volt Tanítóképző Intézet, a volt Honvéd Laktanya, a volt Közgazdasági Takarékpénztár, a volt Korona Szálló épülete, és nem utolsó sorban Petőfi Sándor egész alakos szobra.
A felvételek nagy része 6×9-es és 9×12-es üveglemezekre készültek. A mi pályázatunkban is ezt a régi fotográfiai technikát szeretnénk alkalmazni üveglemezekre és síkfilmre készült eredeti a korhoz illő fényképezőgépekkel, Ihagee 710, Voigtlander Bergheil.
Az elkészült fotókból, lemezekből a projekt végén kamara kiállítást rendezünk.
Négy napot jelölünk ki a felvételek elkészítésére, ahol a megfelelő természetes világítással az idők és blendék beállításával, nyugodt körülményeket teremtve a régi koroknak megfelelő öltözetben időt szakítva a környezet figyelmére.
A labormunkára három napot szánunk. Ahol a régi és új receptek alapján előállított vegyszerekben előhívjuk a negatívokat, majd fényképeket készítünk ezekről.
A projekt célközönsége a Wesel Hugó Kiskunfélegyházi fotókör, a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola diákjai, a Móra Ferenc Gimnázium média szakos diákjai, akik már az előző pályázatunkon is részt vettek, és az érdeklődő Félegyházi fotós polgárai. Együttműködő partner a Kiskun Múzeum.
Negyedik foglalkozás Október 27-én vasárnap. Helyszínek: Ó-templom torony, műtermi fotózás, épületfotózás.
„A nyugodt fényképezés igérete” projekt következő állomása: fotózás az Ó-templom tornyából. Félegyházi hagyományőrzők portré- és alak fotózása, rögtönzött műteremben csendélet és épületfotózás. Azért ilyen sokrétű, hogy az időjárás ne befolyásolja a programot. A tervek szerint van 7 db régi rollfilmes és 3db lemezes 6,5×9-es fényképezőgép, ezeket szétosztanánk, és önállóan fotóznánk a megbeszélt témákat. A negatívokra ráírnánk az alkotók nevét és, ha van még idő, aznap elő is hívnánk, ha nem, akkor szkennelve elküldenénk a címekre. A program 2024. október 27-én, vasárnap 9 órától kezdődik. Igazodnunk kell a harangozási időkhöz. A Sarlós Boldogasszony Templom tornyába korlátozott a létszám, ezért időben kérjük a jelentkezést.
Papp Gáspár kiállítás 2024
Holló László
Édesapja a kiskunfélegyházi Főgimnázium igazgatója volt, itt érettségizett Holló László, ezután a budapesti Mintarajziskolában tanult, mesterei Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. Kalmár Józsefnénak, a művészetek és a fiatal tehetségek támogatójának köszönhetően kapott ösztöndíjjal folytathatta tanulmányait Európa szerte. Előbb Hollósy Simon mester iskolájába indult Münchenben, majd 1911-től párizsi, spanyolországi és itáliai tanulmányutakat tett. Mind közül a párizsi tartózkodás volt a legmeghatározóbb számára. Ott csatlakozhatott az akkori leghíresebb festőkhöz és az Union Internationale des Beaux-Arts et des Lettres (Nemzetközi képzőművészeti szövetség) tagjai sorába is beválasztották (1912) Itt kezdett igazán kibontakozni festői pályája. Művészete egyre érettebb, magabiztosabb lett. A kezdeti impresszionista hangulatú képei egyre inkább a szimbolikus, biblikus témák felé fordultak. S mikor úgy tűnt, megtalálta helyét a nemzetközi képzőművészeti életben, pályáját kettétörte az első világháború. Éppen a legkedvezőbb ajánlatokat kapta Párizsból, de a háború miatt már nem tudott visszatérni. Szülővárosa sem várta tárt karokkal, így a kedvező lehetőséget ajánló Debrecent választotta, hogy ott folytassa további munkáját 1976-ban bekövetkezett haláláig. S kérésére – hogy félegyházi földben nyugodhasson – 1976 augusztusában temették el Félegyházán, a Felső-Temetőben. Hosszú, gazdag életművének legfontosabb darabjai a romantika hatását érvényesítő történelmi képei, drámai alföldi vásznai és nagyszámú önarcképe.
Díjai: Szinyei-díj (1941), Munkácsy-díj (1956, 1960), Munkácsy-plakett (1960), Kossuth-díj (1961), Érdemes Művész (1964), Debrecen város művészeti díja (1968), Kiváló Művész (1971), Aranydiploma (Hatvan, 1974)
1974-ben Kiskunfélegyháza, 1975-ben Debrecen választotta díszpolgárává.
Legtöbb művét (körülbelül ötszáz) a debreceni Déri Múzeum Holló László Emlékmúzeuma őrzi, látogatható az egykori Tócós-kerti műteremháza is. Gazdag gyűjteménye van a Kiskum Múzeumnak Holló László festményeiből és az őrá annyira jellemző diópáccal, tollal készült vázlataiból, tanulmányrajzaiból.
Találkozhatunk képeivel a Magyar Nemzeti Galériában és a putnoki Holló László galériában is, sok festményét magánszemélyek, intézmények őrzik.
Szeretettel ajánlunk néhány dokumentumfilmet és megemlékezést Holló Lászlóról.
Holló László „Úgysem lehet mindent elmondani”
Holló László emlékére
Magyar Televízió Debreceni Körzeti Szerkesztősége 1994.
https://www.youtube.com/watch?v=c1KYNvyR4iE
Falu Tibor – Holló László
Dr. Falu Tibor visszaemlékezése barátjáról
2013. márc. 5., Dulity Kálmán felvétele
https://www.youtube.com/watch?v=eUCtcHqObnk&t=56s
Holló László 1965
Rendező: Nagy László János
https://www.youtube.com/watch?v=4EQsian2bIY
Beszélgetés Holló Lászlóval
„A kör bezárul” Szabó Ildikó írása
Holló-kör Gál Krisztina szakdolgozata
1%
Sajnos a kialakult vírushelyzet miatt más támogatásra nem igen számíthatunk, ezért most kiemelkedően fontos közösségünk fenntartása érdekében az Önök támogatása. Megtisztelő felajánlásaikat előre is köszönjük!
Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészek Egyesülete
Adószám: 19550297-1-03
A Delamár
Kedves Barátaim, Ismerőseim! December 13-án volt életem első könyvbemutatója, melyet szeretettel ajánlok Mindenkinek! Közben megjelent az e-könyv verzió is, amelyet innen tudtok letölteni epub vagy pdf verzióban: Klikk
Aki nyomtatott könyvet szeretne venni, nálam érdeklődhet, én tudom már postázni 🙂 Köszönöm Mindenkinek, aki el tudott jönni személyesen a bemutatóra, nagyon örültem hogy abban a cudar időben, a Karácsonyi forgatag kellős közepén mégis részt vettetek ennyien!