M E G N Y I T Ó – K I S K U N F É L E G Y H Á Z A – 2025. január 22.
Kedves Megjelentek, kedves Kiállító Művészek és kedves Vendéglátók!
A magyar kultúra napjához igazított, azt ünneplő tárlatra jöttünk össze.
A kultúra szerteágazó fogalom, beszélünk kulturált viselkedésről, az étkezés kultúrájáról, vizuális-, zenei kulturáltságról, az eltörlés kultúrájáról. Ez utóbbi esetben kultúraellenes kultúráról. a kultúra és a technikai civilizáció eltérő tendenciáiról. A vitatkozás kultúrájáról, az öltözködés, a tánc, a gasztronómia stb. kultúrájáról. A végtelenségig lehetne sorolni, az élet minden szegletével kapcsolatban.
Az antik- zsidó-keresztény kultúrkör hagyományairól, és ezen hagyományokhoz való aktuális viszonyainkról. És akkor még ebben a mezőnyben körül kellene határolni mi a magyar. A magyar irodalom ab-ovo magyar, hiszen magyar nyelven szól hozzánk az Ómagyar Mária siralomtól Térey Jánosig.
A zene és a képzőművészet problémásabb. Ezeken az internacionális nyelveken nehezebb
szétszálazni a magyar sajátosságokat. De nem is ezért gyűltünk most össze.
A félegyházi Hollókör és Wesel Hugo fotókör alkotóinak meghívásos tárlatán vagyunk. Egyébként, ahogy látom, vannak átfedések, olyan személyek, akik a képalkotás mindkét fajtáját gyakorolják, pl. Pozsárné Panni.
Létezett a Móczár Károly- féle gimnáziumi rajzkör, amelyből kivált 1960-ban a Bodor Miklós-féle szakmunkástanulókat is magához hívó Holló László nevét felvevő kör, amelynek felvételi listáján 29. szám alatt én is szerepeltem, mint nyolc éves gyerek.
Bodor Miklós jó érzékkel nyitott a szakmunkás fiatalság felé. Ebben az időben a politika
erősen gimnázium ellenes volt. A felfogás primitíven haszonelvű volt, a gimnáziumokat elitistának és konzervatívnak bélyegezték (Ilyenfajta politikai alapállás ma is létezik).
És csodák csodája, ez az 1960-as alapítású kör ma is él. Ehhez persze folyamatosan kellettek spiritusz rektorok, akik az ügyet tovább éltetik. Mint Terscsányi Endre, Csenki Tibor, vagy Molnár István, Rátkai Zsuzsa, Kis László.
A kör él és virul. Felszívja a művészet iránt érdeklődő gyerekeket, fiatalokat, útjára bocsátja a továbbtanulni vágyó elkötelezett embereket, sőt visszavárja őket tanulmányaik befejezése után. Vonzáskörzete kiterjed a környező településekre, Csongrádtól Szentesig, Halastól Majsáig.
A rajzolás elemi önkifejezési forma. A gyermeki rajzolás öröme azonban egy idő után
elveszik. Ez körülbelül a hagyományos nyolcosztályos iskolákban a 7. 8. év. A látvánnyal, a fotóval, a klasszikus művekkel való összevetésben a fiatalok vesztesnek érzik magukat és felhagynak a rajzolással. A képalkotó fantázia jó esetben működik tovább és szerencsés esetben az élet egy pontján visszatalálhat az illető a rajzoló- festő tevékenységhez.
A képalkotó fantázia ellen hat, ha már óvodás gyerekeknek okostelefont, tablettet adnak a kezébe. Egy felmérés szerint ma az óvodáskorúaknak 60 %-a rendelkezik ilyen eszközökkel és azokon naponta több mint két órát lógnak.
A magyar nyelv gyönyörű. Csak két kifejezést említek: Figyelmet szentel és időt áldoz.
Tehát a valóság megfigyelését valóságos szakrális cselekedetként írja.
Tehát a passzív, türelmetlen befogadás kiürül a szervezetből. Egyre kevesebben veszik a fáradtságot studírozásra. A régi metódusok: gipszmodell, drapéria, csendélet, kroki, fej- és aktrajz ma már unalmas menünek tűnik. De például a kör katalógusában olvastam, hogy Bajzár Lajosné szívesen rajzol időnként gyors mozdulattanulmányokat, krokikat.
A kroki a bennünk lévő belső kép (amely alapesetben sematikus) és a friss appercepció villámnászából születik.
Természetesen senkit nem elégit ki az örökös studírozás. El akarjuk mondani a körülöttünk levő világról a véleményünket. ORBIS PICTUS SENZUÁLIS. Nem a valóságot ábrázoljuk. A látási konvenciók és ábrázolási konvenciók által tapasztalt valóság által keltett belső élmények visszaadására törekszünk.
2
Tehát nincs realizmus. A realizmus feltételezné az objektív valóság és leképzése között egy-egy értelmű megfeleltetést. Vagyis a szubjektum kizárását. Ezzel kísérleteztek az impresszionisták, de csak elvi síkon sikerült.
Tehát az élmény visszaadására törekszünk. Törekszünk, tehát az élmény minden esetben
approximáció. Approximáció, vagyis részeredmény, részsiker – ez sarkall újabb és újabb
próbálkozásra (ha más, akkor katatón, kényszeres önismétlés veszélye merül fel).
Amikor elvállaltam ezt a megnyitót két dolgot elhatároztam:
- Nem fogok végigmenni a kiállítók névsorán egy-egy mondattal minősítve őket, ill. műveiket.
- Nem fogok senkit minősíteni. Soha nem vállaltam válogató zsűriben való részvételt.
Amikor főiskolai tanár voltam, viszont elég keményen minősítettem a hallgatók munkáit. De az a közös tevékenység sikere, vagy kudarca volt. És ők önként hajtották a fejüket a bító alá. Néhány munkán láttam, és nyilatkozatban is olvastam, hogy a tisztán képet, az idillt keresik. Sokan, alkotók és nézők is azon az állásponton vannak, hogy elég rútság, gazság, igazságtalanság az életben, a művészet az legyen a szépség mentsvára. Az idill valamikor festői műfaj volt. Gondoljunk csak Annibale Carracci, Nicolas Poussen, Claude Lorrain, vagy Watteau műveire. A holland hétköznapok
idilljét festő Jan Steenre, vagy Averkamp befagyott folyón korcsolyázó hollandusaira.
De az idill az európai művészet nagy részében mindig veszélyeztetett idill. Gondoljunk Rómeó és Júlia szerelmi idilljére, amelyet a két család viszálya veszélyeztetett, vagy a János vitéz nyitó jelenetére: a patakban ruhát mosó Iluskát szemlélő Jancsira, akiket a gonosz mostoha veszélyeztet. Az Egri csillagok nyitóképére: két gyermek fürdik a patakban, de már rájuk les félszemével a gonosz
Jumurdzsák. Az európai művészet a kontrasztok ütköztetésének, konfliktusok ábrázolásának a művészete. A konfliktus hozza mozgásba az eseményeket. A zenében külön oktatják a kontrapunkt elméletét. A konfliktus nélküli idill gyakran a díszítőművészet irányába viszi az ábrázolást (rokokó, szecesszió).
Az ellenpontok nélküli idill kevéssé életszerű és gyakran a reklám formanyelve felé tendál. A reklám lelkiismeretfurdalás nélkül használja a 100% idill nyelvét. Gazdag, problémamentes idilli élet ábrándjával kecsegtet, amennyiben megvásároljuk a hozzávalókat. Persze a huszadik század művészete sokszor átesett a ló túlsó oldalára; az életet kataklizmák sorozatának ábrázolta, az ember embernek farkasa jelszóval. Az élet tragikus töredezettségét abszolutizálta pl. a kortárs komolyzene több alkotója.
Ahogy én kívülről látom, a Holló- körben nincs stílusdiktatúra és nincsenek generációs ellentétek sem. Megtalálhatók a látványelvű festészeti tradíció és a különböző absztraháló képalkotó tevékenységek egymás mellett. Mint ahogy valóban nincs is e törekvések között antagonisztikus ellentét. Mind két esetbe kompozíciót kell alkotni, azaz meg kell találni az alkotóelemeknek hierarchiájában az egyensúlyt. Meg kell oldani a színproblémákat. Végeredményként a látott világ
pillanatnyi állapotát, vagy annak valamilyen esszenciális képét megmutatni.
Kovács Edith az eszközök szeretetéről beszél katalógusbeli bemutatkozásában. Máig emlékezik az első színes-ceruzakészletre, amelyen egy zebra volt.
Engem például mindig elbűvölt a ceruza hegyezésénél a ceruzaforgács illata. De később a terpentin, a lenolaj szaga. A friss papír kihívó jellege, vagy például az akvarell fátyolszerű finomsága, ahogyan a száradó foltok szélein megsűrűsödik a pigment.
Nézzék meg például Lovas Laura Gyurgyalagok című nagyon anyagszerű vízfestményét. Ugye ez a technika, amelyet oly sokan lebecsülnek, pedig nem könnyű, nem lehet vele erőszakoskodni. Többen keresik az ún. pittoreszk motívumokat: girbe- gurba utcák, történelmi városképek, magányos tanyák. Nehéz ezekben újat mondani, de talán nem is ez acél. Pusztán beleállás a jól ismert kerettémába, a saját erő felmérése és a saját élmény megmutatása. Valamit a fotósokról, már csak azért mert ehhez egyáltalán nem értek. De nagyon tetszett Kőházi Gergő Isztambuli utcakép c. munkája, a fekete- fehér finom árnyalataival. A Wesel-katalógusban a Nyugati pályaudvar c. munkája. Úgy látom ő valóban a fény és az árnyék képalkotó
párosának szerencsés médiuma. Mezősi Ágnes a hard edge formanyelvét használja, míg Kiss Czakó Imre repülő ölyve szabadságélményt ad.És íme beleestem a csapdába, elkezdtem egy mondatba kényszeríteni alkotó embereket.
Végezetül: Nekem Félegyháza mindig időutazás. Időutazás gyermekkorom mélyére, az a Félegyháza az én elsüllyedt Atlantiszom.
3
De látom itt a felszínen, a jelenben, élnek értékőrző, az értelmes élet példáját felmutató emberek, akiknek egy ügyük van, ők tehát szent együgyűek.
További eredményes alkotómunkát kívánok, a kiállítást megnyitom.
Kiskunfélegyháza, 2025. január 22.
Eszik Alajos
grafikusművész
